A boltban idegenek, az ismerősök, anyu az eddigieknél is többször hozzák szóba a tojást.
Egyrészt az ára miatt (50- 80 magyar forint darabja a hiperekben, de a piacon is 40-70 körül láttam)
Aztán sokan, nagyon sokan a méretével sincsenek megelégedve az árához képest.
A tyúkocska képének forrása itt van.
Néhány rosszindulatú megjegyzés szerint, a piacon házi tojásként árult tojás sem házi. Erre a következtetésre onnan jutottak, hogy a sárgája nem is sárga. Nos ebből én nem vonnék le ilyen következtetéseket.
Ahogy én tudom, az hogy milyen sárga a tojás közepe, nem attól függ, hogy nagyüzemi, vagy házi körülmények között tartják-e, hanem a takarmányozásától.
Annak idején még az aputól és a nagyanyámtól tanulgattam az állattartás fortélyait. Ők a levágni való csirkéket az utolsó egy-két héttel a gyilkolászás előtt már főként kukorica darával etették, így jobb ízű, és szebb színű lett, mintha a tápon hagyták volna éldegélni. Ugyanez volt a tojótyúkokkal. Vigyázva arra, hogy meglegyen minden tápanyag amire szükségük volt, de sok zöldet kaptak, és ugyancsak a kukoricát egészben és darálva is. Gyönyörű sötét sárga közepű tojásaik voltak .
Készen is kapható táp, aminek összetevőiben vannak olyan alapanyagok, ami természetes úton színezik a tojás sárgáját igazi sárgára (pl. Kukorica) A tyúkok takarmányozásáról pl.: itt lehet olvasni.
Akkor most ,,néhány" szó a tojásról: 
Természetes védőburkolattal rendelkező megnagyobbodott petesejt, amely tartalmazza az új élőlény fejlődéséhez szükséges összes tápanyagokat.
Tárolás
Állati eredetű élelmiszer, amit száraz, hűvös helyen tárolunk.
Érdekesség, és sokan nem tudják, hogy hűtőházi körülmények között 5-6 celsius fokon tárolva, akár fél évig is eltartható. Faluhelyen régen lemeszelve, szalma közé is elrakták hűvös helyre. Így hónapok múlva, főleg téli hidegben, amikor a tyúkok nem tojtak, akkor is tudtak tojásos ételt készíteni.
Tárolni szennyeződés mentes tojást tárolunk. Esetleges szennyeződés esetén akkor töröljük le a tojást, amikor az megszáradt rajta. Makacsabb szennyeződést gyenge smirglivel dörzsölünk le. MEGMOSNI CSAK KÖZVETLENÜL FELHASZNÁLÁS ELŐTT MOSSUK MEG!
Felhasználáskor, minden tojást előbb egy kis tálkába ütünk, és ha jó, nem záp (büdös, zöldes színű vagyis romlott) , akkor öntjük a többihez. Nincs annál bosszantóbb, főleg ilyen tojás árak mellett, ha felütünk 5 jó tojást mondjuk a piskótához, és az utolsó, a hatodik rossz tojás miatt, kell kidobni az egészet.
A tojás alakú tojáson kívül főleg a cukrászatok, tésztagyárak használnak tojásport, és létojást.
A tojáspor az, aminek az összes víztartalmát eltávolították. Ilyen tojáspor lehet: Teljes tojáspor,és külön - külön sárgája por és fehérje por.
A létojás: a felütött tojás + valamilyen tartósító. Hiszen tartósító nélkül villámgyorsan megromlana.
Fagyasztás: A kelbimbó főzelék című bejegyzésem kapcsán írtam, hogy vannak ételek mint például a pörkölt, amelyek jól fagyaszthatóak.
A tojás, ha nyersen felütjük, és felverjük, jól fagyasztható. süteményekben, krémekben sincs gond a tojással a fagyasztás során. ha van időm, piskótát is eggyel többet sütök, ha már egyszer bemelegedett a sütő :-) Aztán ha kihűlt a tészta, jól becsomagolom, és mehet a fagyasztóba.
De a főtt tojás, akár csak magában, akár egybesült fasírtban van lefagyasztva, katasztrofális kinézetet vesz fel. Nem követem el még egyszer ezt a hibát!
A mi szemszögünkből nézve a tojás nagyon sok fehérjét, vitaminokat (A, B, D, E) ásványi anyagokat (foszfor, kén, kálium, kalcium, nátrium) tartalmaz. Ezek a vitaminok és ásványi anyagok nem csak a csirke embrió, hanem az ember számára is nagyon fontos tápanyagok.
Az alábbi bejegyzés, a szakács és később az élelmiszer és vegyi áru eladó képesítésem megszerzésének idejéből van + innen - onnan ollóztam a netről a saját okulásom érdekében. pl.: Innen
A kutikulaA kutikula a tojás héját kívülrôl tökéletesen egybefüggô, vízhatlan burokkal bevonó, áttetszô, rendkívül vékony, bôrszeru réteg, mely csak a gázok számára átjárható. Ez az elsô és legfontosabb, egyben áttörhetetlen védelmi vonal a kívülrôl veszélyeztetô, fertôzést okozni képes mikroorganizmusok ellen, mind a fejlôdô fióka megóvása, mind a tojástartalom sterilen maradása szempontjából.
A héj
A héj kemény, kissé rideg, ezért ütésre törik, viszont a boltozathoz hasonló íveltsége miatt nagy nyomásnak is ellenáll, különösen hosszanti tengelye irányában.
A fényt részben átereszti, különösen azokon a helyeken, ahol a héj szerkezeti fehérjéje foltokban tömörül. Szilárdságának mértékét a táplálékból beépülő kalcium mennyisége szabja meg, mely a téli hónapokban nagyobb, majd fokozatosan csökken a hőmérséklet emelkedésével. Mint ahogy a csontnál, úgy a tojáshéjnál is a szerves vázba épül be a szervetlen kalcium és magnézium, karbonát- és foszfátsó formájában, melynek fô tömegét a kalcium-karbonát teszi ki. (A szervetlen anyagtartalom összetétele föltunően hasonlít a mészkôre; faluhelyen meszet is gyakran dobnak a tyúkok elé, hogy erősebb legyen a héj.)
A fejlődő fiókának oxigénre is szüksége van, s a héjon lévő ovális nyílások, a pórusok teszik lehetôvé a légcserét. A pórusok száma jóval több a tojás tompább (butább) végén, míg az ellenpóluson elenyészôen kevés. A tyúktojás kb. 68 cm2-nyi felületén közel 10 000 pórus található, viszont egységnyi területen a kacsáén több és nagyobb méretu is. Utóbbival is magyarázzák, hogy a tojás okozta emberi Salmonella-fertőzésekért szinte kizárólag a kacsatojás felelős
A tojáshártyák
A héjon belül egy kettős, kifejezetten erős, szívós burok veszi körül a tojás bennékét. A külső masszívan a héjhoz tapad, a belsô a fehérjére, a kettő pedig egymáshoz mindaddig, amíg a tojás el nem hagyja a tojó testmelegét. A külvilágba jutáskor a lehűlés hatására a pórusokon át a tompább végen levegő kerül a két hártya közé, és kialakul a légkamra.
A kézzel szinte eltéphetetlen, szívós, erős, de egyben rugalmas hártyák közül a héjfelőli három-, míg a belső kétrétegű, mely rétegek egymáshoz is szorosan kapcsolódnak: a fehérjerostokból álló fonalak, a szomszédos rétegbe is áthurkolódva, sűrű térbeli hálóvá fonódnak össze. A hálószemek rései, azaz a hártyák pórusai kívül nagyobbak, mintegy 30 µmnyiek, a belsű hártyán nagyságrenddel kisebbek, csupán 2–5 µm átmérőjűek, melyen át a gázok és folyadékok cseréje ozmózissal vagy diffúzióval történik.
Ez az utolsó mechanikus védelmi vonal, s mondhatjuk joggal, baktérium legyen a talpán, mely végül ezzel is megbirkózik. Az évmilliók során kialakult többszörös erődrendszer nemcsak a madarak túlélését, szaporodását biztosította, hanem elég komoly garanciát is jelent – ép, sértetlen, helyesen kezelt tojás esetén – a tojásételeket kedvelők számára a tojásbelső sterilitásának megmaradására.
A légkamra
Mint már szó volt róla, a megtojás pillanatában még nincs légkamra, a tojás tartalma teljesen kitölti a héjat. A lehűlés során a tojás butább (gömbölyűbb) végén fokozatosan levegő áramlik a két hártya közé, lencse formájú légbuborékot eredményezve. Mivel a légbuborék formáját és nagyságát a héj levegőáteresztô képessége határozza meg, az pedig a fajtól és fajtától függô, így ez is jellemző a különféle háziasított és „vad” madarakra.
Két perc és egy óra közé teszik a légkamra kialakulásának időtartamát, mely a későbbiekben a friss tojásnál már lényegesen nem változik. Hosszas tárolásnál viszont egyre nő a légkamra nagysága, a tojástartalom párolgással történő folyadékvesztése és a héjon belül megüresedő hely kitöltésére beáramló levegő miatt.
Természetesen a légkamrának a fióka szempontjából is van jelentősége: a madárembrió feje a légkamra közelében fekszik, s a beinduló tüdőlégzéskor onnan jut oxigénhez.
A tojásfehérje
Három rétegben veszi körül a sárgáját: a középsô surubb, zacskószerűen egybeállva burkolja a tőle középfelé eső részeket, s benne a fehérjemolekulák inkább fonalszerűen rendeződnek, míg a közrefogó két réteg hígabb, nyúlós-ragadós, kevesebb rostanyagot tartalmaz.
A jégzsinórok fehéres színű, spirális, fehérjébôl álló fonatok, melyek a tojás hosszanti tengelyében futnak, és feszességük tartja a sárgáját a tojás közepén.
A tojássárgája
Rugalmas, vékony hártya, a szikhártya fogja körbe, melynek vastagsága 0,05 mm. Ha fölütjük a friss tojást, a sárgáját ez tartja egyben, de a régebbi tojásnál rugalmasságát elveszti, s a sárgája szétfolyik.
Általában hat-hat világosabb és sötétebb szikrétegből áll, a legbelső világos réteg a rejtekhely (latebra), melytől a csíra foltig fehér szikbôl álló járat húzódik. A sárga szikrétegek kb. másfél-két mm szélesek, s nagyobb cseppekből állnak, míg a fehér rétegek vastagsága nem éri el a fél mm-t, és jóval kisebb cseppek alkotják. A B D E vitamin, 1-20 % ásványi anyag foszfor, kén, kalcium, kálium, Na. 14-17 % fehérje
A csírafolt
Lencseformája miatt – még megtermékenyületlenül is – inkább csírakorong (népiesen kakashágás), melynek átmérője 3-4 mm, és közvetlenül a szikhártya alatt helyezkedik el. Lámpázással jól látható a megtermékenyülés: a lapos korong megvastagszik és megnagyobbodik, „szemet” képez.
A fióka kifejlődésének céljait szolgálja a tojás belső szerkezeti felépítése, ezért ennek további, mélyebb részletei helyett a táplálkozás szempontjából fontos tartalmának sokféle anyagáról, azok jellemzőiről, szerepéről és jelentőségérôl essék szó
